Üdvözöljük a Nemzeti Panteon Alapítvány honlapján!

2016.

Alapítványunk támogatást nyújtott Ábrahám Vera:
SZEGED ZSIDÓ TEMETŐI
című ismeretterjesztő kiadvány nyomdai munkáira.


Alapítványunk támogatta az Esterházy Kastély Kápolna Alapítvány kiadásában megjelenő ismeretterjesztő

HERCEGI KISKÖNYVEK sorozat
Grassalkovichok máriabesnyői családi kriptájáról készült kiadványát:
ESTERHÁZY SÍRHELYEK MÁRIABESNYŐN .

" A Grassalkovichok alapította máriabesnyői kegyhelyen két Esterházy hercegnő, és egy Esterházy gróf találta meg a végső nyugalmat."



Alapítványunk támogatást nyújtott az Esterházy Kastély Kápolna Alapítványnak

a HERCEGI KISKÖNYVEK sorozat
Esterházy sírkert

című kiadványra.
Herceg Esterházy (IV.) Miklósné, szül. Cziráky Margit utolsó kívánságának megfelelően készült ez a sajátos hangulatú kis park, amelyet egy mesterséges dombon alakítottak ki a kastélytól északra, a Hanság mocsarában. A domb tetején rózsalugas védi a hercegi pár kettős sírját. A sírdomb 2008-ban védett nemzeti sírkert lett.


A Nemzeti Panteon Alapítvány kuratóriuma támogatta a Corvina Kiadó Kft. által benyújtott pályázati célt: AZ 1848/1849-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC EMLÉKHELYEI című négy kötetes könyv, második kötetét, amelynek címe: A SZÁMŰZÖTTEK NYOMÁBAN.





2015.
Pesthy-Ráday sírbolt és körkápolna


Pécel római katolikus temetőjében található sírboltot és kápolnát Pesthy Árpád és felesége gróf Ráday Zsuzsanna, 1889-ben építtette Hortensia lányuk halála után. A kápolna felújítására Dr.Ráday-Pesthy Pál pályázat útján kért, és kapott Alapítványunktól támogatást.




Emlékoszlopot emeltek Izmitben Thököly Imrének

Az Izmitben lévő Thököly Emlékház parkjában Tarlós István, Budapest főpolgármestere avatta fel Thököly Imre emlékoszlopát Kocaeli város polgármesterével, İbrahim Karaosmanoğluval. A felállított oszlop megegyezik azzal az emlékoszloppal, amit Thököly hamvainak 1906. évi hazaszállítása után állíttatott az akkori magyar kormány. Az eseményen részt vett Kiss Gábor ankarai nagykövet, Heindrich Balázs isztambuli főkonzul, Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Alpaslan Kaya tiszteletbeli magyar konzul és Fodor Gábor, az Isztambuli Magyar Intézet igazgatója.

Az eredeti oszlop (Thököly sírjával együtt) az izmiti örmény temetőben állt, amit az első világháború zivataros éveiben feldúltak azt, az oszlop ledőlt, a rajta lévő turul eltűnt. Az oszlop egy maradványát a 2000-es években megtalálták az izmiti kőtárban, ezt a töredéket (pont a magyar címert ábrázoló rész) kiállították egy talapzaton a 2008-ban megnyílt múzeum melletti parkban. Az oszlop tetején ülő turult a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói készítették a Nemzeti Panteon Alapítványanyagi támogatásával. A most felállított, közel hatméteres oszlop hű mása az egykori síremléknek, amelyet korabeli fotókról ismerünk. A Kocaeli város anyagi támogatásával felállított emlékmű mellett további Magyarországot népszerűsítő és a magyar–török kapcsolatokat erősítő fejlesztések várhatóak a Thököly Emlékház környezetében.

Új magyar emlékhely Brüsszelben -- a Nemzeti Panteon Alapítvány segítségével

Régi kegyeleti tartozást törlesztettek mindazok, akiknek kezdeményezésére és áldozatos munkája nyomán emlékkövet kapott özv. Kossuth Lászlóné, sz. tyrlingi Weber Karolina, Kossuth Lajos édesanyja. Bármily hihetetlen ugyanis, de mindeddig az egyik legjelentősebb magyar államférfi édesanyjának hamvai jelöletlenül nyugodtak egy tömegsírban. A mintegy 2 m magas, süttői mészkőből emelt, vörös márványberakásos, bronz portréval díszített emlékkövet Veres Alpár és Csirpák Viktória szobrászművészek készítették. Az avatásra június 29-én, hétfő délután került sor Brüsszelben, a Saint-Joss-ten-Noode temetőben.

Kossuth Lászlóné, a hetvenedik életévéhez közeledő, komoly betegséggel küszködő asszony, továbbá leányai Emília, Zsuzsanna és Lujza, valamint férjeik és gyermekeik az osztrák önkényuralmi hatóságok üldözése elől száműzetésbe indultak, hogy menedéket kérjenek a kormányzót is szívesen fogadó Amerikai Egyesült Államoktól. Az édesanya azonban már súlyos betegen érkezett 1852 őszén Brüsszelbe és többé nem találkozott egyetlen fiával. Karolina asszony a belgiumi magyarok segítségével előbb a Rue de Londres 7. számú házban lakott, majd élete utolsó napjaiban még át kellett költöznie a Saint-Josse-Ten-Noode negyedbe, a Chaussée de Louvin 106. szám alá. Innen kísérték utolsó útjára a városrész régi temetőjébe, 1852 decemberének utolsó előtti napján. A temetőt később "elköltöztették", vagyis a halottakat exhumálták, átvitték az újabb temetőbe és egy közös sírba temették el újra. Az új sírkert oldalfalán ezt a tényt emléktábla jelzi. Ebben a tömegsírban vannak Kossuth édesanyjának földi maradványai. Távol fiától, aki a budapesti Kossuth-mauzóleumban pihen, és a férjétől, Kossuth Lászlótól is, aki Alsódabason van eltemetve.

Több mint száz évvel később Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyei c. televíziós sorozatom forgatócsoportja Belgiumba is eljutott, ahol a Brüsszelben élő, s az odakerült magyarok történetét kutató Kun Miklós kalauzolásával felkerestük a ’48/49-es emigráció ottani emlékhelyeit, így a Kossuthné nyughelyéül szolgáló temetőt is.

A televíziós sorozat adásaiban - műsorvezető társammal, Katona Tamással - újra és újra felhívtuk a figyelmet arra, hogy a nevezetes magyar emlékhelyeket mindenkinek gondoznia kell, bárhol is legyenek azok! E célra, ennek az ügynek a támogatására hoztuk létre még az Antall-kormány idején a Nemzeti Panteon Alapítványt (mely aztán 1998-ig minden évben költségvetési támogatást is kapott). Elmondtuk a műsorban, hogy mennyire illő volna, ha ott, abban a temetőben, ahol Weber Karolina hamvai nyugszanak, lenne egy sírjel legalább, ahol a belga fővárosban élő, dolgozó, vagy oda látogató magyarok elhelyezhetnének időnként pár szál virágot a kormányzó édesanyjának emlékére.
Csorba László a műsorsorozat egyik történész szakértője, sokszor, így Belgiumban is együtt utazott a forgatási helyszínekre a stábbal, Katona Tamás halála után pedig – akkor már a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójaként – vállalta a társelnöki munkát az Alapítványban.
A történet 2012 tavaszán folytatódott. Ekkor Csorba előadást tartott a brüsszeli Magyar Kulturális Intézetben (Balassi Intézet) és örömmel érzékelve a hallgatóság fogékonyságát, javaslatot tett Reményi Krisztina igazgató asszonynak a Kossuthné-emlékjel ügyének fölkarolására. Az intézet munkatársai Kun Miklóshoz fordultak. Neki támadt az az ötlete, hogy fel kéne keresniük a leghíresebb belgiumi magyar száműzöttnek, Jósika Miklósnak, a neves regényírónak a Rue del la Commune-ben emléktáblát készíttető Kárpát-Alpok Alapítvány „mindenesét”, Körtvélyessyné Geréb Júliát. Ő pedig Csorba Lászlóval vette föl a kapcsolatot...
Támogatták a kezdeményezést azok az önkormányzatok, amelyek komoly Kossuth-kultuszt ápolnak és hozzájárultak a költségekhez, s – természetesen - a Nemzeti Panteon Alapítvány is. Végül brüsszeli nagykövetségünk első beosztottja, Balogh András vállalta a belgiumi feladatok koordinálását. Az adományozók végső listája külön föl lesz tüntetve az emlékmű hátoldalán.
Köszönet mindenkinek a munkáért!

Ráday Mihály



2014.
Elkészült, - az Alapítvány megbízásából - , a Képzőművészeti Egyetem Szobrász tanszékén Thököly Imre törökországi emlékművének rekonstrukciójához a bronz Turul szobor. Az emlékoszlopot Kocaeli volt örmény temetőjében emelték Thököly egykori sírjának helyén, 1906-ban. A földrengések elpusztították. Itt kerül ismét felállításra. Az első fotón az alkotók és mestereik láthatók. Balról - jobbra: Karmó Zoltán a szobrász tanszék vezetője, Farkas Ádám tanár és mester, Lestyán-Goda János a bronzöntő és Merész Máté a szobrász (gugol)





Elkészült az albertirsai Szapáry-sírkápolna, Alapítványunk által vállalt belső felújítása. A kápolnát 1860 körül tervezte Ybl Miklós. Téglalap alaprajzú, szabadon álló, neoromán stílusú épület, amelyet Gróf Szapáry Ferenc építtetett szeretett hitvesének Almásy Rozáliának, (innen ered, hogy Rozália kápolnaként is emlegetik). Belső freskójának címe: Csillagos égbolt, Lotz Károly alkotása.A műemlékké nyilvánított épület apró mérete ellenére, kiemelkedő jelentőségű, ami építészeti megoldásait, művészeti értékét illeti.

















Elkészült az Isztambul Feriköy Protestáns Temetőjében található 15 db magyar sír helyreállítására, tisztítására és javítására.



















Elkészült Ybl Miklós síremlékének felújítása
Alapítványunk az Ybl Bicentenáriumi program-sorozathoz kapcsolódóan, az építész és munkássága előtt tisztelegve, a gyakorlatban újított fel két, általa tervezett sírkápolnát, valamint a nyughelyét jelző síremléket. A síremlék felújítása befejeződött.
Tóth Kálmán szobrász-restaurátor - Podmaniczky-díjas - végezte a felújítási munkát. Idézet a restaurátori dokumentációból:
„A rendkívül színvonalas síremlék a temető művész-parcellájában található, hasonlóan nagyszerű művészek emlékművei között. A méreteiben nemesen egyszerű építmény karszti márványból készült (horvátországi mészkő). Ybl, szinte minden épületében jelen van ez a kőfajta. Szürke színű, tömör szerkezetű, szépen, de nehezen faragható. A síremlék tervezője Fort Sándor építész az obeliszk-szerű kis „épületén” majdnem minden olyan motívumot, építészeti architektúrát bemutatott, amelyek az Ybl féle épületeken is visszaköszönnek. A Stróbl Alajos által készült egyszerű, realista portré pedig az egyik leghitelesebb ábrázolása az építésznek.
Nem ismerjük az obeliszk köveit kifaragó kőszobrászt, de páratlan színvonalon végezte munkáját. Levelek, szalagok, gyöngysorok és díszlécek tanulmányszerű alapossággal készültek. A legfelső ívmezőben megformált építész szimbólumok zseniális rajzolattal, plasztikával is azt mutatják, hogy ez az emlékkő egy kiváló építésznek állít emléket. A síremléket kiváló minőségű mészkőből faragták. A rendkívül finom plasztikai díszítmények tisztítása megfelelő szakértelmet és fokozott óvatosságot igényel.”

Tóth Kálmán a teljes tisztítást kézi erővel végezte, gépi tisztítás nem volt alkalmazható.

A síremlék megújulását a „Budapest Bank Budapestért” Alapítvány is támogatta.


MEGÚJULT A HAJÓS KRIPTA!
Az Ybl Miklós tervezte épület Dömsöd egyik büszkesége!

Kétszáz éve – 1814. április 6-án, Székesfehérváron - született Ybl Miklós.
Jelentős műveivel nap mint nap találkozhatunk. Megcsodálhatjuk az Operaház
eleganciáját, a most részben már megújulóban lévő Várkert Bazárt, a Bakács téri,
vagy a fóti templomot, számos általa tervezett kastélyt, polgárházat, városi palotát.
A Nemzeti Panteon Alapítvány az Ybl Bicentenáriumi program-sorozathoz
kapcsolódóan, az építész és munkássága előtt tisztelegve, felújította az általa
tervezett, Hajós-kriptát
(Előre u. 30).

Teljes egészében a Nemzeti Panteon Alapítvány finanszírozásával szépült meg az
épület és környezete, mely a nagyközség védett örökségeként, maradandóan
Dömsöd kulturális látnivalói közé tartozik.






2013.

A XVII. és XVIII. századból származó értékes és érdekes síremlékek Baracskán találhatóak a református temető sok évvel ezelőtt elhagyott területén. Neves emberek sírkövei ezek. Mindegyike márvány síremlék. Méltatlan állapotban várják a pusztulást. A kövek kimunkálása egyedi, alakja, formája más településen nem található meg. Ehhez hasonló síremlékeket már a Házsongárdi temető régi sírkövei sem rejtenek. A feliratok olyan szavakat és kifejezéseket örökítettek meg a múltból, melyek a mai szóhasználatunkban már nem szerepelnek. A síremlékek némelyike a város büszkesége, és idegenforgalmi látványosságként szerepel Baracska ismertetésénél. A híres emberek nevét ismerjük. Jókai Mór és Kandó Kálmán nagyszüleinek családja a baracskai Szüts család tagjai, Kozma Ferenc mezőgazdász, pedagógus,. Itt nyugszanak az 1711-ben kezdődő székesfehérvári újjáépítést irányítók és szervezők, akik támogatták Virág Benedek és Ányos Pál költők munkásságát. A Perczel család tagja, akit Vörösmarty Mihály bujtatott, Baracskán 1850-1853 között. Kozma Ferenc a magyar lótenyésztés megteremtője, akiről több irodalmi mű készült, és a Kazay, a híres pozsonyi orvos család, akik elsőként gyógyítottak Fejér megyében, miután a járványok következtében a magyar, majd a Bécsből hozott orvos is a betegség áldozata lett. Itt található a Dienes, és Báthory Zsófia emléke is. Ezzel a munkával Európában is egyedülálló különleges alkotásokat sikerült megóvni a jövő nemzedéke számára.


2012. Kápolnásnyéki temető régi sírköveinek, sztéléinek felújítása, állagmegóvása.
Az Alapítvány Pádár Vilma által benyújtott pályázatra, jóváhagyta a támogatást. A sírkövek, sztélék a XIX. Század első felében készültek. . Kézi munkával, gondos odafigyeléssel, sok-sok szeretettel készítették a síremlékeket. Régi családok sarjai, nyugszanak itt, akik példamutató magatartásukkal sokat tettek jó hírnevünkért, mint: Nemes tekintetes Jablontzay Peres János sz.: 1776, Fejér, Komárom vármegye táblabírája, Hajdú vármegye követe, Nemes Kazay István , Fejér vármegye táblabírája, Kutas István sz.: 1788, , császári és királyi kapitány, aki részt vett a Napóleon elleni győri csatában, Nádasdi Sárközy Aurél, császári királyi kamarás, a Johannita Rend, a Magyar Királyi Szent István Rend kitüntetettje, főispán, szolgabíró Felesége Gencsi és érmihályfalvai Gencsy Ida , született Vörösmarty Borbála, Cristian Kranzlein 1796-1835, Nemes Szőke Dániel , Kenessey Éva fia, Kenessey Zsigmond, sz.: 1791- és a Kenessey család további tagjai. ,



2012. Alapítványunk saját konstrukcióban újította fel a műemléki védelem alatt álló törökbálinti Walla-sírboltot.

Törökbálint központjában terül el a telepesek első temetője, amelyet már évtizedek óta nem használnak temetkezési célra. Itt találjuk a településhez kötődő burkolólap gyáros nagypolgár, Walla József 1915-ben elkészült családi kriptáját, Dümmerling Ödön építész alkotását. A klasszicizáló sírbolt belsejét Walla vejének, Róth Miksának, a kiegyezés utáni Magyarország kiemelkedő munkásságú üvegfestőjének színes üvegablakai díszítik.




A Budapesti Városvédő Egyesület, Soroksári Grassalkovich Köre pályázatára újítottuk fel a soroksári zsidó temetőben található az 1880-tól Soroksáron élő és 1898-ban – 71 éves korában elhunyt - itt eltemetett Schön Mózes járási főrabbi síremlékét. A sírjel a Dél-Pesti zsidóság történelme szempontjából értékes emlék, ezért megőrzése, és a további pusztulástól való megmentése fontos volt.





Kossuth Mauzóleum Magyarország legnagyobb méretű sírépítménye 1909-re készült el, a Deák Mauzóleum építészének, Gerster Kálmánnak tervei alapján. Szobordíszítése Stróbl Alajos munkája. Az épület külső megjelenésében az antik stílusokat idézi. Tetején a forradalmat és szabadságharcot jelképező szoborcsoport, a bejárat felett a gyászoló Hungária, a bejárat előtt kapuőrző leopárdok láthatók. A Kossuth Mauzóleumot 1993-1999 között teljes egészében felújította az Alapítvány.
A Nemzeti Panteon Alapítvány kuratóriuma a Corvina Kiadó Kft. által benyújtott pályázati cél támogatását megítélte.AZ 1848/1849-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC EMLÉKHELYEI című négy kötetes könyv, első kötetére, melynek címe:
ESEMÉNYEK ÉS HELYSZÍNEK
2011.

Mentler, - Egressy, - Peötz pusztazámori kripták felújítása
Pádár Vilma pályázatának támogatása.


A pusztazámori temetőben áll az 1756-ban épített barokk remeteség épülete, amely műemlék. A Mentler család kriptája az épület alagsorában van. A másik kettő az épület mellett található. Mindhárom családnak meghatározó szerepe volt Zámor történelmében. A három kripta felújításával megkezdődött a temetőben, a történelmi sírkert kialakítása.