Alapítványi felújítások

Nemzeti Panteon Alapítvány > Döntések > Alapítványi felújítások

Isaszegi Csata Emlékmű – Gödöllő (2023)

Alapítványunk restauráltatta az Isaszegi Csatában elhunyt honvédek Emlékművét.
Restaurátor: Varga Zoltán Zsolt kőrestaurátor – szobrász.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tavaszi hadjáratának egyik döntő ütközete zajlott le 1849. április 6-án a Gödöllő melletti Isaszegnél.
A magyar sereg az egyik legdicsőségesebb győzelmét aratta ebben a csatában.
A csatában elesett katonák egy részét Gödöllőn temették el. Rájuk emlékezve állították fel – a csata 50. évfordulóján – Szász Gyula szobrász alkotását a Dózsa György úti temetőben.
A szobor ma sírokkal körülvéve áll egy hatalmas, kövekből kirakott sírhalom tetején. Az emlékmű két oldalán 3-3 honvédsírt alakítottak ki.
Az emlékmű szobra egy ágyúnak dőlő, roskadó női alakot ábrázol, aki egy Kossuth-címeres hadizászlót tart a kezében a földnek irányítva.

 

Feliratok

„Ha a végítélet hajnalán
Halljátok meg az Úr szavát,
iruljon el sok, ajkatok szaván
Szabaddá tettük a hazát.

Szabad hazában szóljatok a sírból
Szabad hazáért bátran haltunk!
Az elesettek minden vércseppjéből
Öröklét rózsája fakadott.”

 

Új magyar emlékhely Brüsszelben (2015)

Régi kegyeleti tartozást törlesztettek mindazok, akiknek kezdeményezésére és áldozatos munkája nyomán emlékkövet kapott özv. Kossuth Lászlóné, sz. tyrlingi Weber Karolina, Kossuth Lajos édesanyja. Bármily hihetetlen ugyanis, de mindeddig az egyik legjelentősebb magyar államférfi édesanyjának hamvai jelöletlenül nyugodtak egy tömegsírban. A mintegy 2 m magas, süttői mészkőből emelt, vörös márványberakásos, bronz portréval díszített emlékkövet Veres Alpár és Csirpák Viktória szobrászművészek készítették. Az avatásra június 29-én, hétfő délután került sor Brüsszelben, a Saint-Joss-ten-Noode temetőben.

Kossuth Lászlóné, a hetvenedik életévéhez közeledő, komoly betegséggel küszködő asszony, továbbá leányai Emília, Zsuzsanna és Lujza, valamint férjeik és gyermekeik az osztrák önkényuralmi hatóságok üldözése elől száműzetésbe indultak, hogy menedéket kérjenek a kormányzót is szívesen fogadó Amerikai Egyesült Államoktól. Az édesanya azonban már súlyos betegen érkezett 1852 őszén Brüsszelbe és többé nem találkozott egyetlen fiával. Karolina asszony a belgiumi magyarok segítségével előbb a Rue de Londres 7. számú házban lakott, majd élete utolsó napjaiban még át kellett költöznie a Saint-Josse-Ten-Noode negyedbe, a Chaussée de Louvin 106. szám alá. Innen kísérték utolsó útjára a városrész régi temetőjébe, 1852 decemberének utolsó előtti napján. A temetőt később “elköltöztették”, vagyis a halottakat exhumálták, átvitték az újabb temetőbe és egy közös sírba temették el újra. Az új sírkert oldalfalán ezt a tényt emléktábla jelzi. Ebben a tömegsírban vannak Kossuth édesanyjának földi maradványai. Távol fiától, aki a budapesti Kossuth-mauzóleumban pihen, és a férjétől, Kossuth Lászlótól is, aki Alsódabason van eltemetve.

Több mint száz évvel később Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyei c. televíziós sorozatom forgatócsoportja Belgiumba is eljutott, ahol a Brüsszelben élő, s az odakerült magyarok történetét kutató Kun Miklós kalauzolásával felkerestük a ’48/49-es emigráció ottani emlékhelyeit, így a Kossuthné nyughelyéül szolgáló temetőt is.

A televíziós sorozat adásaiban – műsorvezető társammal, Katona Tamással – újra és újra felhívtuk a figyelmet arra, hogy a nevezetes magyar emlékhelyeket mindenkinek gondoznia kell, bárhol is legyenek azok! E célra, ennek az ügynek a támogatására hoztuk létre még az Antall-kormány idején a Nemzeti Panteon Alapítványt (mely aztán 1998-ig minden évben költségvetési támogatást is kapott). Elmondtuk a műsorban, hogy mennyire illő volna, ha ott, abban a temetőben, ahol Weber Karolina hamvai nyugszanak, lenne egy sírjel legalább, ahol a belga fővárosban élő, dolgozó, vagy oda látogató magyarok elhelyezhetnének időnként pár szál virágot a kormányzó édesanyjának emlékére.
Csorba László a műsorsorozat egyik történész szakértője, sokszor, így Belgiumban is együtt utazott a forgatási helyszínekre a stábbal, Katona Tamás halála után pedig – akkor már a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójaként – vállalta a társelnöki munkát az Alapítványban.
A történet 2012 tavaszán folytatódott. Ekkor Csorba előadást tartott a brüsszeli Magyar Kulturális Intézetben (Balassi Intézet) és örömmel érzékelve a hallgatóság fogékonyságát, javaslatot tett Reményi Krisztina igazgató asszonynak a Kossuthné-emlékjel ügyének fölkarolására. Az intézet munkatársai Kun Miklóshoz fordultak. Neki támadt az az ötlete, hogy fel kéne keresniük a leghíresebb belgiumi magyar száműzöttnek, Jósika Miklósnak, a neves regényírónak a Rue del la Commune-ben emléktáblát készíttető Kárpát-Alpok Alapítvány „mindenesét”, Körtvélyessyné Geréb Júliát. Ő pedig Csorba Lászlóval vette föl a kapcsolatot…
Támogatták a kezdeményezést azok az önkormányzatok, amelyek komoly Kossuth-kultuszt ápolnak és hozzájárultak a költségekhez, s – természetesen – a Nemzeti Panteon Alapítvány is. Végül brüsszeli nagykövetségünk első beosztottja, Balogh András vállalta a belgiumi feladatok koordinálását. Az adományozók végső listája külön föl lesz tüntetve az emlékmű hátoldalán.

Köszönet mindenkinek a munkáért!
Ráday Mihály

 

Thököly Imre emlékoszlop – Izmit, Törökország (2015)

Az Izmitben lévő Thököly Emlékház parkjában Tarlós István, Budapest főpolgármestere avatta fel Thököly Imre emlékoszlopát Kocaeli város polgármesterével, İbrahim Karaosmanoğluval. A felállított oszlop megegyezik azzal az emlékoszloppal, amit Thököly hamvainak 1906. évi hazaszállítása után állíttatott az akkori magyar kormány. Az eseményen részt vett Kiss Gábor ankarai nagykövet, Heindrich Balázs isztambuli főkonzul, Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Alpaslan Kaya tiszteletbeli magyar konzul és Fodor Gábor, az Isztambuli Magyar Intézet igazgatója.

Az eredeti oszlop (Thököly sírjával együtt) az izmiti örmény temetőben állt, amit az első világháború zivataros éveiben feldúltak azt, az oszlop ledőlt, a rajta lévő turul eltűnt. Az oszlop egy maradványát a 2000-es években megtalálták az izmiti kőtárban, ezt a töredéket (pont a magyar címert ábrázoló rész) kiállították egy talapzaton a 2008-ban megnyílt múzeum melletti parkban. Az oszlop tetején ülő turult a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói készítették a Nemzeti Panteon Alapítványanyagi támogatásával. A most felállított, közel hatméteres oszlop hű mása az egykori síremléknek, amelyet korabeli fotókról ismerünk. A Kocaeli város anyagi támogatásával felállított emlékmű mellett további Magyarországot népszerűsítő és a magyar–török kapcsolatokat erősítő fejlesztések várhatóak a Thököly Emlékház környezetében.

 

Szapáry-sírkápolna belső felújítása (Albertirsa, 2014)

Elkészült az albertirsai Szapáry-sírkápolna, Alapítványunk által vállalt belső felújítása. A kápolnát 1860 körül tervezte Ybl Miklós. Téglalap alaprajzú, szabadon álló, neoromán stílusú épület, amelyet Gróf Szapáry Ferenc építtetett szeretett hitvesének Almásy Rozáliának, (innen ered, hogy Rozália kápolnaként is emlegetik). Belső freskójának címe: Csillagos égbolt, Lotz Károly alkotása.A műemlékké nyilvánított épület apró mérete ellenére, kiemelkedő jelentőségű, ami építészeti megoldásait, művészeti értékét illeti.

 

 

Ybl Miklós síremlékének felújítása (2014)

Alapítványunk az Ybl Bicentenáriumi program-sorozathoz kapcsolódóan, az építész és munkássága előtt tisztelegve, a gyakorlatban újított fel két, általa tervezett sírkápolnát, valamint a nyughelyét jelző síremléket. A síremlék felújítása befejeződött.
A felújítási munkát Tóth Kálmán szobrász-restaurátor – Podmaniczky-díjas – végezte. Idézet a restaurátori dokumentációból:
„A rendkívül színvonalas síremlék a temető művész-parcellájában található, hasonlóan nagyszerű művészek emlékművei között. A méreteiben nemesen egyszerű építmény karszti márványból készült (horvátországi mészkő). Ybl, szinte minden épületében jelen van ez a kőfajta. Szürke színű, tömör szerkezetű, szépen, de nehezen faragható. A síremlék tervezője Fort Sándor építész az obeliszk-szerű kis „épületén” majdnem minden olyan motívumot, építészeti architektúrát bemutatott, amelyek az Ybl féle épületeken is visszaköszönnek. A Stróbl Alajos által készült egyszerű, realista portré pedig az egyik leghitelesebb ábrázolása az építésznek.
Nem ismerjük az obeliszk köveit kifaragó kőszobrászt, de páratlan színvonalon végezte munkáját. Levelek, szalagok, gyöngysorok és díszlécek tanulmányszerű alapossággal készültek. A legfelső ívmezőben megformált építész szimbólumok zseniális rajzolattal, plasztikával is azt mutatják, hogy ez az emlékkő egy kiváló építésznek állít emléket. A síremléket kiváló minőségű mészkőből faragták. A rendkívül finom plasztikai díszítmények tisztítása megfelelő szakértelmet és fokozott óvatosságot igényel.”
Tóth Kálmán a teljes tisztítást kézi erővel végezte, gépi tisztítás nem volt alkalmazható.

A síremlék megújulását a „Budapest Bank Budapestért” Alapítvány is támogatta.

 

Megújult a Hajós kripta (2014)

Hajós kripta, DömsödAz Ybl Miklós tervezte épület Dömsöd egyik büszkesége.

Kétszáz éve – 1814. április 6-án, Székesfehérváron – született Ybl Miklós.
Jelentős műveivel nap mint nap találkozhatunk. Megcsodálhatjuk az Operaház eleganciáját, a most részben már megújulóban lévő Várkert Bazárt, a Bakács téri, vagy a fóti templomot, számos általa tervezett kastélyt, polgárházat, városi palotát.
A Nemzeti Panteon Alapítvány az Ybl Bicentenáriumi program-sorozathoz kapcsolódóan, az építész és munkássága előtt tisztelegve, felújította az általa tervezett, Hajós-kriptát (Előre u. 30).

Teljes egészében a Nemzeti Panteon Alapítvány finanszírozásával szépült meg az épület és környezete, mely a nagyközség védett örökségeként, maradandóan Dömsöd kulturális látnivalói közé tartozik.

 

Walla sírbolt felújítás, Törökbálint (2012)

Walla sírbolt, TörökbálintAlapítványunk saját konstrukcióban újította fel a műemléki védelem alatt álló törökbálinti Walla-sírboltot.

 

Walla Kripta festett üvegablakok

Törökbálint központjában terül el a telepesek első temetője, amelyet már évtizedek óta nem használnak temetkezési célra. Itt találjuk a településhez kötődő burkolólap gyáros nagypolgár, Walla József 1915-ben elkészült családi kriptáját, Dümmerling Ödön építész alkotását. A klasszicizáló sírbolt belsejét Walla vejének, Róth Miksának, a kiegyezés utáni Magyarország kiemelkedő munkásságú üvegfestőjének színes üvegablakai díszítik.